...meglepő, hogy hány olyan ember van, aki két kilométert mozog naponta, és hány olyan, aki kétszázat, illetve hogy a természetben ez az eloszlás mennyi helyen megtalálható még. Én soha nem gondolkozok azon, hogy egy matematikai képlet szerint viselkedjek, mégis megfelelek neki, és ha megfelelek neki, jósolható lesz a viselkedésem. De ez csak akkor derül ki, ha ezt elkezdjük mérni.[...]
Ezek a kutatások egyelőre makroszinten léteznek, de mi lenne, ha a telefonunk megmondaná, hogy ha ma elutazunk valahova, mennyi ott annak a valószínűsége, hogy megkapjunk egy vírust? Erre megvan a lehetőség, az ehhez szükséges adatok léteznek vagy előállíthatók.[...]
...elég nyilvánvaló, hogy a társadalom – különösen a fiatalabbakon keresztül – olyan modell felé tart, amelyben az adatok nem lesznek titkosak hosszú távon. A törvénykezés próbálja biztosítani a személyiség jogokat, viszont az egyének egyre nyitottabbá válnak Facebookon, Twitteren és így tovább, és egyre kevésbé érzékenyek a személyiségi jogokra. Hogy ennek az ellentmondásnak hol fogjuk megtalálni az egyensúlyát, azt nagyon nehéz most megmondani, és nem hiszem, hogy erre lesz egy definitív válasz.
Mondta az Indexnek Barabási Albert-László, a Harvardon kutató magyar tudós, aki nemrégiben az emberi helyváltoztatás dinamikájáról írt könyvet (Villanások). El kéne olvasni. Meg kéne venni. Kéne hozzá pénz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése