Gondolatkísérlet

Az ember. Végtelen kíváncsi természet. Minél előrehaladottabb annál kíváncsibb.
Bevezetésnek ennyi elég is, mivel a gondolatkísérlet mai számában nem ragadhatunk le holmi embereknél. Az álmok világában indítottam el egy reményekkel telt próbacseresznyét. Arra voltam jómagam kíváncsi, hogy lehetséges-e mesterségesen generálni álmot. Elmélkedvén e tételmondaton, előzménynek nem árt megtudni, mitől jön létre. Arra jutottam, hogy az agy ilyenkor dolgozza fel a nap során begyűjtött információt, és rendszerezi az impressziókat, érzelmeket, vágyakat. Na már most az első része megy álom nélkül is, kérdés, hogy a többi elemmel mi van? Magamból indulván ki: én keveset álmodok, viszont szoktam ébren rendszerezni a vágyaim, érzelmeim és az erősebb benyomásokat (a gyengébb mindenkinek helyből megy), így ez lehet a kulcs. Eljutottunk a gondolatkísérlethez végre. Tesztalanyom, bociagyú kollégámat erőteljes impresszióknak vetettem alá, természetesen a fejében egy már meglévő rendezetlen gondolatcsomóra építve, ami jelen esetben egy korábban félbehagyott, kurta álomfoszlány volt. Képi, hangi, gondolati ingerek sokasága után végül kollégám a tettek és álmok mezejére lépett, cum deo a tudományért én imádkoztam. Azonban a sors kegyetlenül közbevágott. A gondviselés helyett csak a gond tört rám, mikor hallom, boci kollégát megzavarták álomközben - ami nagy gond nem lenne, viszont - elég durva eszközökkel: nevezetesen a bátyja szorult ápolásra. Na most családtagot ápolni brutális impresszió, ezzel döntve dugába az egész álomkísérletem. Akkor még nem is sejtettem...

Zenei kínálat: Threatened at mount Fuji - RedAlert3 OST

ARCULATVÁLTÁS - Kelet-timorizálunk!

És igen, Vitelli barát meghozta a hírt a magyaroknak. Köszönjük, Emese (amiért kihordtad a Turul magját, bumm így lett a magyar), ez már kellett. A zugolvasóknak is, akik b*sznak itt hozzászólni :D De nekem is hiányzott valami az egészből - a másik rész. Mi alkotjuk az egészet, bolygó kapitányát ugyan nem idézünk, de ha összedolgozunk, látjuk ám, hogy érdemes. Nyócosztályos elit gimisként túl sok mondolat gyűlt fel buksinkban (Buksiii!!!), és jól tudjuk, hogy ki kell ezeket önteni, hogy ne hülyék legyünk, csak barmok. Mert a magányfilozófia behülyít, szerintem. Akik ismerik apámat, sejtik, mire gondolok :D Mármost, ha arculatváltás történt, akkor annak adjuk is meg a módját! Félre a személyeskedéssel, arra ott van a fészbúk és társai. Immáron megváltjuk a világot, mert a blog az internet kocsmája, és minél többen vagyunk, annál nagyobb a szeretet. Nyah, tehát... átrendezés folyamatban, ahogy politikusaink mondani szokták: struktúraváltás köll. Legyen hát. Miért nem mindjárt rendszerváltás? Azé' mee' Szögeden távol vagyok a digitálkocsmától, csak néha ugrom be egy e-fröccsre... Szar ügy, de itt van nekünk Vittorio, azaz Pepito!!! Száradjon ketté a vesém, ha létezik Pepito! Márpedig itt van, nem én találtam ki (vagy ha igen - micsoda képzelőerő!!!). De ne hallgassatok rá, amikor N-nel írja, hogy egyelőre... (illetve ne nézzetek rá, de ez így milyen már?)