Kontra Évzáró

Hihi, haha. Marketingfogás.
Miután mindenkit jól beijesztettem a búcsúdumámmal, még hatásosabbnak tűnik normálisan elmondani, hogy mi van, mi lesz. Az emelkedettségig lealacsonyodó elköszönő szöveg csak figyelemfelkeltés volt, sorry. De hatott, nem? :)
Tehát.

"Belső változás":
Az addig világos, gondolom, hogy megváltozik valakinek a látásmódja. Ez titeket nem érint annyira, hogy észrevegyetek bármi jelentős változást. Na, akkor ezt tisztáztuk.
Azért nem alkalmas már a Fűben alvás a közvetítésemre, mert túl nagy a káosz :)
Itt már minden van, ami bennem kavargott; a legkisebb hülyeségtől a legmélyebb kérdések felszínes kapargatásáig. Ez már így nem kell senkinek, ami azt illeti, nekem se. Ennek a korszaknak vége.
Új műsor:
Ez lehet a legijesztőbb x) Úgy döntöttem, hogy 2 fő irányvonalban határozom meg a kényszeres közlési vágyam leendő útját. Mivel újságírói hajlamaimat nemcsak ápolni kellene (hanem eltakarni is, mi?...), hanem fejleszteni is, az ügy érdekében létrehozok egy véleményműfajt is képviselő apró publikálási felületet: Légy|papír. Semmi komoly újságírós elvetemülés, ne tessék aggódni, csupán kisebb írói önkielégítések az ügy érdekében (lásd: ápolás-fejlesztés). Szösszenet, jegyzet, glossza, "egyperces"; főleg ezek a műfajok, de más jellegű kisebb cikkek is helyet kapnak. Visszafogott lesz, személyeskedéstől mentes, megígérem.
A másik blog később készül el, inkább már kutatói hajlamaimra támaszkodik majd, amik nincsenek...
Mélyebb kérdésekre keresek hosszabb választ, legyen az egy műalkotás eredete, célja és hatásai, egy eseménysorozat vagy egy pszichológiai búvártúra, adott lelki szituációra felépítve. Bármi, ami hosszabb eszmefuttatást igényel - én biztos, hogy igénylem, mert látnom kell leírva a folyamatot és az eredményt. Viszont másnak ez már lehet, hogy sok vagy teljesen közömbös. Itt kerül a képbe az új közönség is; és esetleges visszautasító működése vagy inkább közömbössége, érthető okokból. Ez inkább magamnak kell. De ez a blog: mélységéből kifolyólag ritkábban fog jelentkezni, nincs ám olyan sok időm és erőm kutakodni, mint azt hinnétek, és kevés dolog érdekel annyira, hogy magamnak széleskörűen feldolgozzam, nélkülözve a hétköznapi teendőket. Apropó, ennek a mondatnak a leírása közben jutott eszembe - ide fog kerülni a szakdolgozatom egy része is, amit majd folyamatosan pótolhatok és javíthatok =) Nájsz.
Van idő:
Ezt nem tudom, miért írtam le a búcsú előszeléhez, nincs hozzá sok köze. Látjátok? A Fűben szelleme még mindig kísért, ha itt vagyok. Kis csapongás, kis ködösítés... Nem baj, annak idején pontosan azért indítottam a pixelpihenőmet, hogy később rálátást kapjak egy új gondolkodást megelőző akkori gondolkodásomra. Ez szerintem mindenkinek fontos feladata lenne a maga módján. Enyém ez volt - jól sikerült.
Méltó búcsú:
Van még pár megíratlan, hamburgersült pogácsa a szegény ember tarsolyában, amelyek szépen illeszkednek az itteni stílushoz. Másrészről, egy-két fontos postot "lereagálok", egyben le is zárom a kérdéses témát, mert ha már itt nyitottam meg, nem illő és nem is célszerű csupán magamban lezárni. Tehát egy kis ideig még lehet pixelpihenni. A fűben alvás még egy hónapig, január 19-ig fog tartani, hogy pontosan 19 hónap után szünhessen meg az aktivitása. Másfél év, plusz egy hónap felmondási idő. Óh, nagy időnek tűnt, mert sok minden történt és változott.
Természetesen nem törlöm, nosztalgiázni még jó lesz, mint Tibi régi blogja. :)
Hát akkor. Várakozás van-e? Túrót. :) Maximum én várok magamra, amíg a nagyobbik blog beindul. A Légy|papír viszont készen áll a fogadásra. Nem egy szenzáció, de Facebook-kompatibilis, hiszen nyilvánosságnak is szánom. Használjátok ki, nem sértődöm meg, ha eljut az emberekhez :)
Én írok, Te engedd, hogy hassak - légy papír! ;)
Ott találkozunk.
Pá.

***

Meghívó a Télapó utolsó ajándékosztása utáni karácsonyi sajtótájékoztatóra

A kép illusztráció

Helyszín:
Papp László Sportaréna, Budapest

Időpont: 2012. December 24. - közvetlenül az ajándékok globális szétosztása után, este GMT 20:12

Az esemény jellege: Nemzetközi sajtótájékoztató, amelyet egy jótékonysági KőKemény Kémények koncert követ, majd egy hajnalig tartó retro manóparty DJ Krampusszal.

A meghívottak listáján a nemzetközi írott, olvasott, hallgatott és nézett média legjelentősebb képviselőinek riporterei szerepelnek elsősorban, de számítani kell világvezetési szimbólumkra is.

Szervezés: 
Természetesen komoly technikai hátteret kell biztosítani Santának, ezért jelentős létszámú hangosító szakember is szükséges, valamint szinkrontolmácsok tömkelege. Mikulás összeszokott sarki brigáddal dolgozik, ezért a szervezőknek nem kell saját szakemberekről gondoskodnia, az övéiről annál inkább: egyszerű de kényelmes rénszarvasgondozó állomás kiépítését kell megoldani, és ideiglenes manószállókat kell építeni. Ennek érdekében módosításra kerül a környező infrastruktúra, ám az új közlekedési körülményekről idejében értesítjük a meghívottakat és a BKV-t.

A vendégek is szót kapnak majd, név szerint Stephen Hawking,
Mark Zuckerberg és Barack Obama.

Nem elhanyagolható a terrorveszély, ezért bátorkodtuk elfogadni az Amerikai Hadsereg nagylelkű segítségét.

A sajtó tájékoztatásának várható folyama:

1. 
    

   Miss Santa 2012

   Könnyed és elhanyagolható felkonf. egy jelentéktelen, ám annál esztétikusabb fiatal hölgytől, aki a figyelem terjedelmét hivatott minimálisra szűkíteni Mikulás színpadra lépése előtt.
2. Mikulás köszönti a világot először ólapp nyelven, sarkköri dialektussal, majd angolul.
3. Mikulás megköszöni a jó gyerekeknek, hogy továbbra is szorgalmasan szegények; és a rosszaknak, hogy az ajándékkészítő manókat minden eddiginél hamarabb hazaküldhette.
4. Beszédet mond a múltról, a jelenről és a jövőről, amit várhatóan Stephen Hawking kommentál egy mozdulatlan elméleti fizikus tömörségével. Obama elnök úr megköszöni mindkettejüknek a beszédet, majd tájékoztatja a hallgatóságot az esemény terrorfaktoráról.
5. A pánikkeltés elkerülése végett beszéde második fele alatt Louis Armstrong What a Wonderful World című dalát sugározzák a tömegbe. Ideális időzítés lehet a lesből fókuszáló teleobjektívek számára, könnyedén rögzíthetik Mr. Obama arcrezdüléseit, fogazatát.
6. A konferanszié hölgy újra feltűnik, hogy visszaadja a szót Mikulásnak. Ez alatt lehet kedvelni Mikulás állapotát.
7. Mikulás kifejti véleményét a világvégéről, ezt követően lehet kérdezni. Aki mégis közben kérdez, azt műholdvezérléssel északifénynek látszó koncentrált ionsugárzással elnémítják.
8. A kérdezők sorrendje előre meghatározott, és Mikulást semmilyen más módon sem szabad inzultálni. A tolakodó fotósokat mesterlövészek figyelmeztetik, egy alkalommal per fő.
9. A teljes interjú nem tarthat tovább fél óránál, és nem kérdezhet rá Mikulás politikai nézeteire vagy sarkkörön túli nukleáris jellegű tevékenységeire. Magánéletének tulajdonjogát galaktikus alkotmány védi, celebritás mesterséges gerjesztése pedig azonnali exoplanetáris deportálást von maga után.
10. A kérdések végét rénszarvaskürt jelzi. Az ez után feltett kérdés haladéktalanul visszakerül a kérdező szájába. Az újságíróknak Mark Zuckerberg köszöni meg a figyelmet, majd kézjelére monumentális méretű LIKE logót vetítenek az égre.
11. Meglepetés: házipingvin tánc- és énekkar ad rövid műsort, ameddig Mikulásnak előkészítik az antigravitációs |TimeShifting| szuperszánt a rénszarvasokkal.
    
    

    

    Mikulás idomított házipingvinjei

12. Közvetlenül a LIKE logóba történő berepülése után megkezdődhet a világvége betiltásáért szervezett könnyűzenei koncert, a KőKemény Kémények közreműködésével.

A KőKemény Kémények

***

Évzáró illatát hozza a jövő szele

Srácok, azt hiszem, a Fűben Alvás a végéhez közeledik.
Ébredés következik.
Valaki egyszer azt mondta nekem, álomvilágban élek; csak rám kell nézni...
Egy hosszúnak tűnő, de mégis rövid korszakocska szimbólumává archiválódik a blog - annak a korszaknak, amelyik az útkeresésről szólt. Önismereti hullámhegyek és -völgyek tajtékzanak most a parton, ahol minden lenyugszik. Magamra találtam, látom az utamat, tudom, hogy jó úton járok, és azt is, hogy segítenek nekem. Ráadásul: van idő - ez az, amit kevesen fognak föl vagy fogadnak el mostanában; ez a kulcsa a kiteljesedésnek és a beteljesülésnek. Hangozzék bármilyen fellengzősnek vagy erőltetettnek, én tudom, hogy ezzel mit akarok, és ez a lényeg.
Fontos dolgokra döbbentem rá az utóbbi hónapokban, az érettségi utáni időszak pedig döntően megváltoztatta a gondolkodásomat, méghozzá gyorsan és alaposan. Események és állapotok sora, írások, álmok, élmények, érzések alakították ki a valaha volt legerősebb énemet, amely (hiszem, hogy) képes felülemelkedni saját Egómon, mint természetszerűleg emberi gyarlóságokkal sújtott személyiségen, és az igazabb oldalam vezet majd további utamon.
Jelenlegi állapotom és jellemem szempontjából ez a blog már nem alkalmas arra, hogy engem közvetítsen.

Vittorio sem igényli már egy csapongó elme figyelését és figyelmeztetését, a csapongó elmének sincs már maradása, mindketten elhagyhatják ezt az álomvilágot, úgy hiszem.
A visszavonulás előtt persze még helyet kap néhány elkerülhetetlen bejegyzés, egészen 100-ig. Illetve Vittorionak megadom a jogot (kényszerítem!, bocsánat: megkérem alássan), hogy a 101. postot ő intézze hozzám, hozzátok és a bloghoz, társszerzőként és Vergiliusként.
Méltó búcsút rendezek a Fűben alvónak, azt elhihetitek.
De ezzel még nincs vége!
Hiszen az nem lehetséges, hogy leszámoljak az írással, sőt. Önkifejezésem legfőbb eszköze új szellemiséggel átitatva tovább él, és szövöget majd új szálakat, csomókat a világhálóba. Nem is gondolnátok...
Az új műsor új közönséget is igényel, és lehet, hogy a régit eltaszítja, nem tudom. Nem izgat, hogy tudjam.
Advent kezdődött tehát - várakozunk. Van mire.

Napi Zab - Nők, Jézus, Mária

"Nekiállt rázni, nagyon szépen és könnyedén, nem volt cikis, igazán jól csinálta. Csak épp hogy érinteni kellett. És mikor fordult egyet, akkor a kis feneke irtó klasszul megcsavarodott, meg minden. Ki kellett borulni. Úgy értem, mire leültünk, körülbelül félig már beleestem. Így van ez a nőkkel. Valamit mindig jól csinálnak, még ha nem is olyan nagyon szépek, vagy ha éppen hülyék is, és az ember félig-meddig beléjük esik, aztán már nem tudja, hányadán áll. Nők. Jézusmária! Meg tudják őrjíteni az embert. Tényleg."