Zár az égbolt

2011. január 19-ével a Fűben alvás jobblétre szenderülésbe oldódott, és 19 hónap éberkóma után megszűnt aktívnak lenni. Ezt úgy írom le, mintha mekkora jelentősége lenne, de azért valamennyi van neki, leginkább nekem.
További ügyködéseim a Légypapíron. Jó éjszakát.

2009. december 30., szerda

Marketing a gimnázium alatt

Ez már nem az első fiatalkori reklámtevékenységem.

Ez sem az első:
Hitelemet talán rontotta, hogy itt már ritkult a hajam...

Itt pedig nem a hajam ritkult:
Lehet, hogy ez az első, nem emlékszem...

emlékszoborpark a gimnáziumnak

Időutazok egyet az emlékeimben, s némi valamit látok előjönni, amely majd annál erősebben közeleg, minél messzebb kerülök a gimnáziumtól térben, időben. Ez a sajnálat. Ennek egyik, igen érdes oldala különösen nagy árnyékot vet selymes, pihe-puha lelkemre, mely oldal egy lánynak hozománya, s hozományának további sajnálat a hozománya. Nem itt fogok vele behatóbban foglalkozni.
Másik oldala - a sokból - az a nosztalgikus sajnálat, amivel a középiskolai évekre gondolunk vissza. Ez most még halovány és csalóka érzés, de már most tudom, hogy milyen erős lehet jópár év múlva. Remélem is, hogy az lesz. Jelenleg furcsa; egyszer mélységesen hiányozni fog a gimnázium. Bármennyire is táááncsics...


***

Nulladik (szégyen)szobor: elszámolás a hiánnyal


Szóval akkoriban két feladatunk lett volna: megismerni és elhinni. Esetleg elhinni, majd megismerni. Ha a tananyagra gondolok, akkor elborzadok, nemcsak azért, mert nyilvánvalóan alig van értelme és igazságtartalma annak, amit fejünkbe nyomtak, hanem azért is, mert alig teljesítettem az elvárásból valamit. Azon elvárásból, amit én támasztok magam elé, de már a múltba! (jólettvóna) Ahhoz, hogy elégedett legyek saját munkámmal, és megkönnyítsem azt, meg kellett volna ismernem rengeteg dolgot, amit egyrészt nem hittem el, másrészt nem érdekelt eléggé. Pedig tényleg tizenévesen kellett volna járható hidat emelnem az "azt hiszem" és az "azt akarják mondani" nevű partvonalak között, ennek eszköze lett volna az "utánanézek" nevezetű magas- és hídépítő vállalat. De ez nálam kamucég volt, hogy legyen mivel sikkasztani a szabadidőt. Csodálatos érzés-e, hogy leérettségiztem, és nem tudok szinte semmit, alig olvastam alapkultúrát (?) és fogalmam sincs, hogyan kell tanulni, a memóriám pedig kiröhögi a figyelmemet? Hát egy nagy lószőrt, bármennyire is lázadó elme vagyok! Ugyanakkor arra is gondolnom kell, amiért az első szobrot emelem a képzeletbeli emlékparkba: az örömünk üdvéért feláldozott, eredetileg tanulásra szánt idő kihasználása. Micsoda mozzanatok! Annak ellenére, hogy nem tartom izgalmasnak gimnáziumi éveimet, lesz mire visszaemlékezni - hála a nem elstréberkedett időegységeknek. Csak éppen, a fent említett hiányosságom miatt, ezeket igen nehéz felidézni; segítség kéne! Legalább a legjelentősebb szituációkat meg kellene őrizni.
[sóhaj]

2009. december 24., csütörtök

erősör és utoljára - Samuel Adams' Utopias

Ha nincs rá elég pénzed, biz' eldurran pár sörét,
hogy megízlelhesd a világ legerősebb sörét.

Ezt a 14-14 formátumú, neominimalista posztmodern epigrammát az amerikaiaknak szánom, ahol ugyebár - mármint az USA-ban - engedélyezett a fegyvertartás. (Megnyugtatásul: a terminátor államában, Kaliforniában úgy korlátozták, hogy max 1 lőfegyver/fő/hó vásárolható...)
Mindjárt jön az összefüggés.
Ugyanebben az Usában [remélem nincs másik] állítják elő a világ legerősebb sörét is. Egész pontyosan Bostonban [na, ebből már van ám másik Angliában], a Samuel Adams főzdében különcködnek annyira, hogy 25-27%-ig erjedjen a létyó! Bocsánat, sörcefre a létyó hivatalos neve, amely nyilván tele van cukorral, de ehhez még adnak is az erjesztés során. Persze ne úgy képzeljük el, hogy dobálják a tartályokba a kockacukrokat! Kémiailag egyszerű felépítésű, természetes cukrokat adagolnak bizonyos időközönként. Azért kell pótolni, mert akárhogy trükköznek, hagyományos módszerrel 9%-nál nem tudják tovább részegíteni a levet, mivel amíg a sörélesztő életformácskák a cefrében lévő édességet alkohollá erjesztik, ők csendben alkoholmérgezést kapnak, és elpusztulnak - attól, amit előállítanak. Haláluk után pedig nem képesek teljesíteni a normát, a cukor meg elfogyott. Ez elég szomorú, meg is sajnáltam szegénykéket. De könnyeimet elmorzsoltam, mert megtudtam a jó hírt: erősebb, immunisabb testvéreik tovább harcolnak gyengébb, egyszerűbb cukrokkal!

A Samuel Adams honlapján ez nem szerpel, de a HVG szerint az Utopiast acéltartályban pezsgő- és whiskey-élesztőkkel két szakaszban erjesztik, majd utóerjedés következik fahordókban. A főzde adatai szerint az egész erjesztés több féle komlóval, árpamalátával és egy kis juharsziruppal akár 13 évig is zajlik, és az utóerjedés helyszínei 200 literes bourbonos, konyakos, Madeira-s és/vagy Sherry-s tölgyfahordók. A szükségszerű "erjesztés-sznobizmus" eredménye az a likőrszerű édes cucc, amit a sok százalék miatt a tagállamok negyedében nem is engednek sörként fogyasztani.

De még ha engednék is, lényegében sosem fogjuk sörként inni, több okból is:
  1. Kérhetjük bubisan, de csak menteset kapunk - tényleg nincs benne szénsav, ellenben vanília utóíz...
  2. Ha nincs nálunk hatvanhétdolláros, csak 100-as, és nem kérünk vissza, mert Arcok vagyunk, akkor nem korsóban, hanem drága "üvegben" kapjuk - ami amúgy eléggé fém és... lásd kép.
    De egyébként ilyen nedűt ki akarna korsóból szürcsölgetni?! [Ityut tudom csak elképzelni... xD]
  3. Térben és időben korlátozva vagyunk - kevés helyen kapunk, és évente csak 12 ezer palackot. Bár ez elég valamire, nincs ám minden héten rekeszvásár, és árufeltöltőként se fogunk találkozni velük, akárhogy kalandozunk a világban! Eddig még csak 4-szer (1999, 2002, 2005, 2007) jutott hozzá az emberfia - a kb. 399 millió amerikai emberfiából, ha a teljes lakosságot érdeklődőnek számítjuk, nem beszélve a kíváncsi és/vagy sznob külföldiekről...
    De ha minden igaz, idén is kijön egy széria, szóval boldog Karácsonyt, Pepe! :D Ezt küldeném, ha lenne pénzem, kedvem, erőm és időm kiutazni amcsiba...
Szóval a Guiness rekordok könyvébe nem a Guiness sör került, hanem a legerősebb Utopias. Mármost, ha jó szokásuk szerint megint eldurran valamelyik amerikai farmer vagy akár egyetemista agya, és úgy dönt, hogy ő rögtön Utopiast akar venni, ám nem hogy fizetni, de sorban állni sem akar, akkor visszautalok a kis versikémre, mert az agyat simán követheti a zsebpuskája... Micsoda ország!
Egyébként lehetne, de nem ez a legdrágább, csak a második a sorban. Igen keményen megelőzi a Carlsberg Vintage No.1. a maga 395$ üvegenkénti árával. Azért bármennyire is jól ment a sorozat, a Jóbarátokban nem ilyet látunk.

jóvanakkor

tavaszváró

Itthon nincs gáz, odakint mínuszok harcolnak keményen, nehogy beköszöntsön a nullafok. A nagy hidegtől inspirálva szedtem elő egy bölcseletet, amely valószínűleg már fagyott elméből született - halva.
Már rég tavasz lenne, ha nem a tél jönne.

2009. december 16., szerda

Óda a Nyár ellen avagy az Izzadás

Búgok! Mert víz nem az égben
csak fáradt testem szegletében
sétál szépen a mocskos kéjenc
lészen bűzös teher. Éljen!
Bőgtem. Felhőt látok. Ál-
felhő az, erőtlen fátyol, csak száll
a magasba tagava az ár-
adatot, mit délidőben megkívánok.
Már a lég hullámzik, pezseg, habzik
Víg népeknek lebeg lagzik
havának derekán. Remek az, remek
ámde nekem más levek
Kellenek mint ezek bőrinek kútjai
ömlesztenek szűntelen redőik útjain,
zugoknak hámjain; hányinger követ
Tépi az egészség adta kis örömet.
Uranus! Oldozást! Nyiss
csapokat az égen. Hamis papok
kik kánikula-totemeket imádnak
Testgyümölcs facsart levében tanyáznak
Száradjon a fagytól verítékgólemek
Az ég legyen forrása tajtékzó tengerek
vízének, s elhal a káromlás, szálljon az ének
Fellegtől vadregényes, büszke, őszi képek.

2009. december 15., kedd

Reggeli Séta (Köd)

Hamuban járok. Elgondolkodám
Lám halandó túl e csodán
láthat soha
Bámul hiába emberfia-lánya
Kapirgálhat porba, szélbe szürke árba
elveszett
Karom kardom, tejgőzt szabja
Fáradt felhőnek lettem rabja
Kinevet.
Nevetni mer szállni nem, a szem
útjában szamárszürke gúnyában
Gúnyolódik magában. Förtelem!
Elbűvölő. Nem is szürke, fehér
Színek atyja ruhája mindennek mit elér
Hát ennyit ér?
Ennyit ér a tünemény. Látvány
semmi más. Szemre tör, s ármány
így az elmének
Testem hasít. Simogat. Víz keze
gyengéden válaszol hasztalan eszem
gyalázatos csapásira
Érzékek táncolnak feszített kötélen
Akár a valósás, gyönyör szökell kés élen.
Látod. Érinted. A többi jön magától.
Szaglod? Hallod? Gondolkozz elme.
Tanít e valamit az ötök veszedelme?
Keresd a ködöt.

2009. december 10., csütörtök

Reggeli Séta (Őszreggel)

Tűzben táncol, fagyott tűzben
Kínban időtlen szűntelen
Kilépett Kronosz folyamából s
Kivetve tombol amott, távol
De gyötri, tépi a szám-
kivetés. Miért rám, miért rám
rótta ki bűntetését a rőtszakállú
gondviselés? Én állok ott bárgyú
Ürességben bár nem hibáztam
Mégis elárult s betegen, lázban
állok időn túl mert tíz perccel
korábban ültem be matekórára

Reggeli Séta (Charón)

Úgy halj meg Caesar
Lész szemed héján
a bér.
Hal vagy Caesar
Menj hát, ússzál
a lélek tengerén.
Folyó az. Partja nincs
Se forrás, se cél
Egy csónak csupán
Csak bér, csak bér legyen a szemed héján
Hal vagy, ússz hát
végtelen az áradat
de rév vár
Egy csónak; egy révész
a lélek tengerén.
Halász ő, repül ő
Vízi járműve lék, folt
puha csont, üreg bűve
de száll
Repül a vízen a lélek
tengerén. Folyón,
mely végtelen, vár a rév.
Ő halász te hal
Ő hal, te halott
Lásd
Ő a tenger, folyó,
Óriás. Repülj Caesar
repül ő is
Repülj hal, repülj lélek!
Révészek vezessétek
Rómát

2009. november 22., vasárnap

Biztos, hogy rosszul csinálok valamit, ha...

...éjjel 2-kor blogolok iskolaidőben
...átszállok ugyanarra a buszra, amiről leszálltam.
...az mp3 lejátszó olyan számot nyom, ami nincs rajta.
...mikróban odaégetem a tejet.
...minden látogatásomkor elszáll a barátomnál az internet.
...a táskám nélkülem buszozik.
...200 egyforma szórólapot tárolok a lakásomon.
...azt álmodom, hogy egy sünnek kell kihordania a gyerekemet.
...ismeretlen, mázsás ocsmányság kikezd velem az éjszaka közepén.

2009. november 21., szombat

Reggeli Séta (Nesz)

Nesz. Nesz, zaj halld
repedt fülem rekedt neszed ...
nincs. nincs vége hagyd
abba! ordítok. Ordítottam
Hangom alatt száll a nesz
lesz! ellenhang, visszavág,
hangskálán élre hág, tör!
Öld meg őkelme neszt; gyűrd
le, gyúrd fúrd mert menten
széjjel... roppanokpedig. pedig.
csend van.

2009. november 14., szombat

Reggeli Séta (Prologue)

Megfigyelted-e már ember, hogy mennyire rászorulsz arra, hogy fantasztikus jellem legyél ha arról környezetedben nem tud senki? És mennyire unalmassá válsz ha úgy hiszed, nekik már bizonyítottál? Isten elénk tárta a nagyvilágot amiért már jópárszor megkövezték de hát ez van; belépünk és sarkunk a küszöböt szagolja, szemeink a körülöttünk lévő új embereket elemzi. Aztán ráébred. Nahát mennyi sekélyes gondolkodású szerencsétlen idióta! Irigységgel néz rájuk az elme, és közbe lopva oldalra tekint, merre kószálhat a jó kis megszokott társasága. Második pillantás, harmadik, negyedik: keress, keress, és megtalálod közönséged. Közönséget elébb, szórakozást majd, s szép hosszú az út amíg az ezres idegenből egy ismerős lesz. De ott még nem tartunk. A Promenade kedzetét veszi a maga kellemes, nyugalmat árasztó stílusában. Hass rám világ és én mindent lejegyzek mit átszűrt lelkem. Egy-egy lépés, egy-egy hatás. Megannyi csoda, zavar, köd, és tisztaság. Teánk gőzölög még balunkban, s jobbunkon virít a sétapálca. Elengedte sarkunk a küszöböt.

2009. november 6., péntek

Gondolatkísérlet - durvább mint a genetikai

Vittorio nem sejtette, hogy tudományos játékainak saját maga lesz bizonyítóerejű alanya. Így történt, hogy álmodott valamit, amit kísérleti szándékkal rám bízott ugyan, de oly eltökélten és kíváncsian akarta az eredményt, hogy miután én kudarcot vallottam, az ő agya átvette az irányítást.
Álomneuronok (???), figyelem! REM fázisban irány a tudatalatti, átszállás a memóriánál, majd óvatosan visszatérni a tudatba, ahol a megsemmisülés előtt utasítás a lélekjelenlétnek: ÍRD LE!
És ébredéskor szemhéj, izmok, toll, papír tette dolgát, s megörökítette a megmaradt információkat, hogy a tudomány szolgálatába állva bizonyítsák a tudatos ("akart") álom létezését! Bár az eredmény megdöbbentő, célját elérte vele Pepito.

Helyszín 1 : strandgyanús nedves szórakoztató komplexum.
Boci és Vittorio a további nyirkosodást megelőzvén, beviszi strandkellékeit az "épületbe".
Hogy ne unatkozzon a tudatalatti, kitalálta, hogy az öltözőkhöz sétálás helyett beiktat egy álmot a már zajló álomba: Vittorio becuccolás helyett (vagy közben? alvajárva?) sárkányrepülőzik egy 1 négyzetméteres papírdarabbal. Ki tudja, mi tartja levegőben. Valami homokozót vagy tavat kívánt átugrani vele, nehogy már szokványos strandolás legyen...

Mindeközben nem tudni, mi történt, mert ez önmagában lesokkolt néhány álomneuront, és nem jutottak el a memóriáig, de a Helyszín 2 az említett strandkomplexum beltéri része, immár belső sárkányrepülős álom híján. Vajon sikerült bevinni a vizes holmikat? Ugyan kit érdekel, mikor Vittorio papírsárkányra fanyalodott cipelésük közben... Azt az ismeretlent se érdekelte, aki épp az ő cuccain aludt, amíg játszadozott a légpapírral. Az alvó valaki alól csak pár füzetet tudott kiráncigálni hősünk, aki már vitte is ki a többiekhez,

Helyszín 3-ra, ahol már várta őt személyem, valamint Dzsófi és Lény, a két barátné. Közülünk első kettő személy eszmei értékét vesztette, s többé nem kapott ennél jelentősebb szerepet az álomban. Taps nekünk.
Azonban Lény valami alkotást talált az egyik füzetben, mégpedig: egy újságból kivágott montázs-félét, amelyen egy kocsijában ülő F1-es pilótáról mutatott egy rajzolt nyíl egy másik cikkre, Schumacher nevével fémjelezve. Ez önmagában az unalmasnál is érdektelenebb, de egy félreolvasás Lény jóvoltából elindította a lavinát.
Vittorio vállairól nézve schumi-s szövegből schudár csajos társkereső hirdetést betűzött ki, szörnyű bakiját nevetés követte, és egészen a Helyszín 4-re nevette magát és mindenki mást, valamint új szereplőket is. Innentől kezdve az álomneuronok a kómás kóválygás után beteges őrjöngésbe kezdtek, hatalmas kuplerájt hagyva a tudatalattiban.

A strandról kisétálva ugyanis mindenki hősünk kertjében találta magát és másokat. Vagy ő talált oda minket, vagy a kert találta őt oda, velünk? (A szokásos téridő-torzulás, minden rendes álom kelléke...) Azon kívül, hogy megjelent némi rokonság ("Dezsőbátyja" és felesége, aki túrógombócot majszolt), előkerült a helyi tó felől egy kötéllel sorbakötött, fenyőfákat vonszoló kutyafalka is. Fenyőfákat húztak. Fenyőfákat.
Nem tudni, honnan jöttek, és miért loholtak be fenyvestül, de nagy valószínűséggel rossz helyen jártak, szóval a környező - és időközben megszaporodó - rokonság és egyéb mellékszereplőgárda rögvest terelni kezdte őket kifelé. Jujj-jujj, hejehujj! Ebek ura, hol vagy ilyenkor?! Mert a kutyáid hajtűkanyar után kiszöktek valahogy egy kiskapun, szőröstül-bőröstül, tűlevelestül. Bizony, a kiskapu olyan, mint a nagyobb hal: mindig van.
Persze a tény, hogy a kijárat nyitva van, cseppet sem izgatta a két főszereplőt, így hát Lényünk meglovagolta Vittoriót, és megfelelő sportmozdulattal átugratták a kerítést. Mondanom se kell, hogy elég szerencsétlenül. Annyira, hogy egymást mászós-taperolós fölsegítés után futva követhették a kutyakaravánt. Na de,
1.) minek?
2.) miért jelent meg egy túrógombóc futás közben Vittorio tenyerében?

És a túrógombóc, amelyről hamar kiderült, hogy igazából egy tubus - amelyről hamar kiderült, hogy nem tubus, hanem két sörnyitó valami fehér izével - végett vetett a kalandnak. Vittorio megállt, elképedt, és megkérdezte (hopp, gyorsan ott termett Lény apja, hogy legyen kitől megkérdezni), hogy mégis ki a f*sz csinál ilyen túrógombócot?! (jogos a kérdés amúgy)
Mivelhogy a választ senki és semmi nem tudja, a rendszer szükségszerűen összeomlik, Expecto Patronum, a szép új világ szertefoszlik, és az alany felébred.

Mindenki döntse el maga, hogy kinek jók az ilyen kísérletek, és mennyire hasznos a tudomány számára. A tanulság pedig...
Ha Lény, akkor fenyőhúzó kutyafalka érkezése előtt ne papírsárkányrepülj a strandon álmodva, mert túrógombóc.

Vagy ilyesmi.

2009. október 3., szombat

Gondolatkísérlet

Az ember. Végtelen kíváncsi természet. Minél előrehaladottabb annál kíváncsibb.
Bevezetésnek ennyi elég is, mivel a gondolatkísérlet mai számában nem ragadhatunk le holmi embereknél. Az álmok világában indítottam el egy reményekkel telt próbacseresznyét. Arra voltam jómagam kíváncsi, hogy lehetséges-e mesterségesen generálni álmot. Elmélkedvén e tételmondaton, előzménynek nem árt megtudni, mitől jön létre. Arra jutottam, hogy az agy ilyenkor dolgozza fel a nap során begyűjtött információt, és rendszerezi az impressziókat, érzelmeket, vágyakat. Na már most az első része megy álom nélkül is, kérdés, hogy a többi elemmel mi van? Magamból indulván ki: én keveset álmodok, viszont szoktam ébren rendszerezni a vágyaim, érzelmeim és az erősebb benyomásokat (a gyengébb mindenkinek helyből megy), így ez lehet a kulcs. Eljutottunk a gondolatkísérlethez végre. Tesztalanyom, bociagyú kollégámat erőteljes impresszióknak vetettem alá, természetesen a fejében egy már meglévő rendezetlen gondolatcsomóra építve, ami jelen esetben egy korábban félbehagyott, kurta álomfoszlány volt. Képi, hangi, gondolati ingerek sokasága után végül kollégám a tettek és álmok mezejére lépett, cum deo a tudományért én imádkoztam. Azonban a sors kegyetlenül közbevágott. A gondviselés helyett csak a gond tört rám, mikor hallom, boci kollégát megzavarták álomközben - ami nagy gond nem lenne, viszont - elég durva eszközökkel: nevezetesen a bátyja szorult ápolásra. Na most családtagot ápolni brutális impresszió, ezzel döntve dugába az egész álomkísérletem. Akkor még nem is sejtettem...

Zenei kínálat: Threatened at mount Fuji - RedAlert3 OST

2009. október 1., csütörtök

ARCULATVÁLTÁS - Kelet-timorizálunk!

És igen, Vitelli barát meghozta a hírt a magyaroknak. Köszönjük, Emese (amiért kihordtad a Turul magját, bumm így lett a magyar), ez már kellett. A zugolvasóknak is, akik b*sznak itt hozzászólni :D De nekem is hiányzott valami az egészből - a másik rész. Mi alkotjuk az egészet, bolygó kapitányát ugyan nem idézünk, de ha összedolgozunk, látjuk ám, hogy érdemes. Nyócosztályos elit gimisként túl sok mondolat gyűlt fel buksinkban (Buksiii!!!), és jól tudjuk, hogy ki kell ezeket önteni, hogy ne hülyék legyünk, csak barmok. Mert a magányfilozófia behülyít, szerintem. Akik ismerik apámat, sejtik, mire gondolok :D Mármost, ha arculatváltás történt, akkor annak adjuk is meg a módját! Félre a személyeskedéssel, arra ott van a fészbúk és társai. Immáron megváltjuk a világot, mert a blog az internet kocsmája, és minél többen vagyunk, annál nagyobb a szeretet. Nyah, tehát... átrendezés folyamatban, ahogy politikusaink mondani szokták: struktúraváltás köll. Legyen hát. Miért nem mindjárt rendszerváltás? Azé' mee' Szögeden távol vagyok a digitálkocsmától, csak néha ugrom be egy e-fröccsre... Szar ügy, de itt van nekünk Vittorio, azaz Pepito!!! Száradjon ketté a vesém, ha létezik Pepito! Márpedig itt van, nem én találtam ki (vagy ha igen - micsoda képzelőerő!!!). De ne hallgassatok rá, amikor N-nel írja, hogy egyelőre... (illetve ne nézzetek rá, de ez így milyen már?)

2009. szeptember 23., szerda

Új idők

Merjünk nagyot álmodni, mondá egy iciri-piciri elődöm, s mondom én is, mivelhogy új kor kezdődik ama blog történetében amit boldog, boldogtalan, avagy a kettő közt állók (többségre hajazunk, éljen a populizmus) olvashatnak nap mint éjjel. Ugyanis jómagam, Kelet-Timor nemzeti hőse, a kaszinótojás prototípusának feltalálója társszerzőként beszállok a Fűben Művek munkájába. Régi Kelet Timori (és dakota) közmondás szerint: a kettő több mint egy; kivéve amikor nem. Izgalmas időszaknak nézünk elébe, a stílus megmarad lélegzetelállítónak, helyenként boci kollégámé, durvább helyenként az én agyam száll majd el teljesen (nem kell félni, egyrészt nem fog fájni, másrészt boci se hagyja abba az írogatást). De rengeteg nagy kusza dzsungelt fogok elétek tárni srácok, művészet, tudomány, irodalom, talán még politika is, életstílus, elmetan, lélektan, boszorkánykonyha, tilda, piros váza festés, és hétnyelven ciripelő kékvízi száraz kadarka. Természetesen ez csupán ízelítő abból, ami rátok vár, pusztán pár aprócska téma, ami így az elmúlt 1 és egynegyed másodpercben a fejemben volt. Nagy IrodalomIsten bárotmhoz hasonlóképp irodalmi idézettel búcsúzok (egyenlőre); szabad e Dévénynél betörnöm/ Új időknek, új dalaival?

2009. augusztus 14., péntek

Graffiti

A nők addig nem lesznek egyenlők a férfiakkal, amíg nem tudnak az utcán végigsétálni kövéren és kopaszon azt gondolva, hogy csodálatosak és mindenki kívánja őket.

2009. augusztus 11., kedd

SzépNő? Cate örök

És amikor a szép nő egy mélyebb értelemben fogalmazódik meg, akkor a sokat látott színésznőkből lehet legjobban kihalászni azt, ami ehhez a mélyebb tartalomhoz kell. Nézni kell játszani, nézni kell mozogni, nézni kell nézni. Ő egyike azoknak, akik hatnak, de nem csak a szemre! Cate Blanchett, az egyik legjobb színésznő egy átváltozóművész, de bennem a hosszú szőkével és vörössel hagyja a legmélyebb barázdát :) Kevés filmjét láttam sajnos, de igényem az van rá, ergo pótlás figyel... Legelőször a Banditákban - akkor beleszerettem. Legutóbb pedig az Egy botrány részleteiben - akkor újracsodáltam. Wunderbar.

2009. augusztus 3., hétfő

Lóók vs. Emberek, avagy a teremtésbe beleszóltak az ufók?

Z-tracker forevör. A Tudományos fórumban érdekes dolgok történhetnek... Főleg ha benézek oda.

Miss Series 2009

Reagálva Tibilló Hermione-galériájára, engem is le tudnak nyűgözni bizonyos női arcok. Jelenleg ennek a két színésznőnek zenél a 4 szívbillentyűmből kettő. A másik kettő marad a valóságban, csak így sokkal komolyabb terhelést kapnak... khmm... (A szokásos) Na, itt vannak az illúzióbillentyűk múzsái. Ejj, ezek a médiadoktornők... Jennifer "Dr. Cameron" Morrison és Sarah Wayne "Dr. Tankredi" Callies

A pápa bíborlemezes lesz?

Idén novemberben adják ki (A Nirvana és a Guns n Roses egyik kiadója) a szent korongot. Rajta 16. Benedek pápa dicsértessékezik meg énekel is valamit, ráadásul a termék multilanguage, hiszen 5 nyelven kommunikálja le a katolikum egy-egy térítenivalóját. Mindez állítólag Szűz Mária fényének emelésére... Várom a duettet a Timber-tavi Justinnal és a papofónuikus csengőhangokat. Ugyanakkor imádkozom, hogy ne találkozzak egy klipjével. Őszentsége őszintesége. Taps!

Csak ha muszáj

Na de miért fáááj az írás?! Mert kifolynak a szemgolyóim a reggelig tartó kockulás miatt - talán. Ja és mert már a sejtplazmám is izzad, olyan meleg van. Há' lehet így dógozni? A harmadik ok az, hogy talál valaki valami más lehetőséget az írásra, ami lefoglalja. Z-tracker forevör. Meg a repeta.hu... Írt már valaki több ezer szót csak viharokról? Ja hogy én? Hát persze, egy alkalommal 45 óra ébrenlétből 40 csak írás és anyaggyűjtés volt... Ki is szipolyozza a fantáziát! Ebben sincs most. Le is zárom, keresek valami érdekeset. Itt egy kép addig, ahol az elázik mint ige, két jelentése találkozik:

2009. július 14., kedd

éjjeli unalom megfilmesítve

Betegebbnél betegebb filmek sora tömíti el az éjszakáimat, jeee! Sorrendben: 1.) a német Run Lola Run //nem, köze nincs Forresthez// az aranyosan tökvörös Franka Potentével, Tom Tykwer rendezésében... Lola 3 futása 100 000 márkáért 20 perc alatt, hogy megmentse kis kopasz barátját. Minden rohanáskor máshogy alakul tovább az ő és a környezete élete... Kis bukkanók, zökkenők, egy pár fölös mozzanat, de a film hengerel és pörög. Ja meg beteg. Üt, na. 2.) Dark City, a szimulákrum alapú sci-fik virágkorának szerintem legfinomabb darabja, elképesztően jó film tökéletesen eltalált karakterszínészekkel, köztük a vérmelegítő Jennifer Connelly. Talán veri a Mátrixot is, bár az sokkal összetettebb és hosszabb és monumentálisabb és máááás ... de akkor is! Kukk az előzetesre, mindenképp. Méltatlanul ismeretlen alkotás. "Oh poor, poor Mr Quick!" 3.) hogy az új évezredből is legyen valami: The happening - az esemény... És igen, újra megnéztem! xD Bár sokkal jobb volt, mint először, azért a Jelek és a Hatodik érzék rendezője sztem ellustult, vagy unatkozik... A kezdés ugyan nagyon hatásos, még inkább, ha a néző nem tudja, miről fog szólni a film! A folytatás még tartogat valamit az egyre érzékenyebb növényekkel, de elcsoffad az egész sztori, a végén feltűnik egy buta és csúnya depressziós néni, aki lelkesen fejelgeti befelé a saját ablakait. Előnye néhány kifejezetten jó jelenet, plusz egy-két iszonyúan vicces. De többször nem kell... Ajánlom utána a Romok c. oszkárgyanút. [The Ruins] 4.) Marihuana Nation c. dokumentumfilm ( vagy ismeretterjesztő? :)) bónusz info, hogy NatGeo-s cucc, szóval visszafogott. De pl. megtudjuk belőle, hogy ha van itthon vmi speckó beszerezhetetlen só meg izopropil-alkohol, akkor kis öblögetés, vízipipa tökéletesen kitisztítva. (Y)

2009. július 8., szerda

holo-jesus

Nemrég beleolvastam egy könyvbe, amiben az állt többek közt, hogy Jézus létezett ugyan, de a keresztre feszítése csak egy holografikus átverés volt, csillagközi felebarátaink jóvoltából... Nos, lehet találgatni. Részemről még mindig elfogadhatóbb, mint a Biblia... :D

2009. július 6., hétfő

A szokásos

Miss noAmy fogott egy kosarat, telepakolta sajnálommal, és a kezembe nyomta, hogy vihetem. Vittem is, köszönöm. Bár kicsit változatosabb beltartalomra számítottam, de legalább reagált.
Isten óvja a királynőt.
Hol van ilyenkor egy jó whiskey?!

2009. július 5., vasárnap

Noémi

Elektronikus szerelmi vallomás, szép volt... én se leszek már normálisabb... (Y) Képzeljük el Csokonai versét (A Reményhez), ahogy bepötyögi a Wordbe, formázgatja-szépítgeti, majd Ctrl+C, és beilleszti az e-mail kliensébe új levél létrehozásakor... Címzett: Remény Tárgy: Lilla Melléklet csatolása: szerelem Üzenet szövege: Földiekkel játszó égi tünemény... *** hát őő, nem baj... a papír lassabb és sárgul...

2009. június 19., péntek

Sör 00. - kezdetek

Sör címkém alatt sört érthetünk, csak a világosság végett. Amit mondtam, megmondtam. Tájékoztatást adok a nedűről, mely mára tömegcikké vált, ergo kulisszái mögé aránylag kevesen merészkednek, szándék a megismerésére a fogyasztás jelentőségének árnyékában alig észlelhető. Vagyis: kevesen kíváncsiak az ízén és hatásán kívül egyéb tulajdonságaira. Sok minden mással is így van ez, de én lelkes pártolóként kiterjesztem a sör szubkultúráját, amennyire érdemes, érdekes és még megjegyezhető. Szerintem. Természetesen igyekszem hanyagolni a wikipédikus jelleget, az önálló szövegalkotás petyhüdt ellensége a Ctrl+V. A belinkelt szavak leginkább képekre mutatnak. A továbbiakban tehát, ha erre a címkére kattint valaki, kis kóstolóval kínálom meg: alkotóelemei, gyártása, történelme, fajtái, nagyvilági vonatkozásai és mindenféle különlegesség, amiknek olvasása közben hol a száj, hol a szem mosolyodik el, olvasása után pedig valószínűleg még kellemesebb élményt fog nyújtani a sörözgetés... ;) - Világos?
- Tiszta sör...

Felnőttség?

...a felnőttek, akik eleget éltek már ahhoz, hogy eleget tudjanak arról, hogy mennyit kell élni ahhoz, hogy eleget tudjanak az életről. :) Körülbelül ilyen rafináltan okosabbak a felnőttek, mint a felnövők. Na de kik is ők? Én konkrétan a megkomolyodott embereket nevezem felnőttnek, és egy elismert magyar zenész-dalszövegíró (és mérnök) megnyilatkozásában fedeztem fel a tökéletes körülírást, amely pontosan illeszkedik az általam kigondolt felnőtt-profilra. Csak Bródy János szimplán jól fogalmazta meg, én pedig szétszórt, különc gondolmányaimmal dobálózok. :) Íme, ahogy ő mondta:

Még mindig gyerek vagyok. Nem szeretem a felnőttes dolgokat, félek a felnőttségtől, mert felnőtté válni, úgy érzem, egyet jelent azzal, hogy befejezetté, változtathatatlanná válni. A felnőttséggel kialakulnak a szokások, rigolyák, megrögzöttségek, amelyek többé már nem is változnak meg. Adott esetben felnőttes dolog azt mondani, hogy a hosszú haj csúnya. Ami új, nem elfogadni - a legcsúnyább felnőtt tulajdonság. [...] Felnőtt korban az ember megmerevedik, őrzi a megszokásait, a kialakult életrendjét, fél minden változástól. [...] Szerintem minden embernek az lenne a legfontosabb feladata, hogy a gyereket, a gyerekséget minél tovább megőrizze önmagában. // Zeneműkiadó, 1977: Keresem a szót, keresem a hangot - 22 interjú //
De nem? :D ---------------- Now playing: Kispál és a Borz - Fűben alvó

Érettség?

Több millió agysejt vakációzik 2009. június 17. óta, sok százezer elpusztult társuk tiszteletére emlékkoncertet rendeznek távol a megrekedt vérkeringéstől. Érdeklődőket a test egész területéről várnak. Alkoholfogyasztás korlátlan, és a belépő női vendégeknek ingyenes...

Adott sorstársaim és jómagam: leérettségiztünk.
De a címben a kérdőjel indokolt. Nem tudom ugyanis, hogy a fogalmat ezzel magunkévá tettük-e, ahogy azt sem, hogy mit is kellene jelentenie pontosan. Azt hiszem, érdemes lenne megkülönböztetni szellemi és érzelmi érettséget. És a kettő együtt adhatja az intelligenciát. Mi most kísérletet tettünk egy bizonyos szellemi érettség megszerzésére; kinek mennyire sikerült, de a lényeg, hogy egy lezárt szakasz került hátunk mögé, és további életünk során fog kiderülni, milyen erősen lakatoltuk le, s hogy a lakat hogy bírja a strapát. Azt gondolom, a lexikális tudás megszerzésének ezen módja az egyik leghaszontalanabb folyamat, ami a szellemi fejlődést illeti, persze mindig akadnak "szuperkoponyák", akik ezzel is maradandóan gyarapítják adatállományukat, s rendkívüli hasznot fognak még húzni belőle később. Na, őket irigylem kicsit...
Én nem vagyok ilyen, azt tudom csak, hogy ennek is vége, új létforma veszi kezdetét, melyet egy nyolc osztályos gimnáziumi projekt áldozataként meleg szívvel üdvözlök! :D (Szárazabban: gyűlöltem a középiskolai tanrendszert...)
A fő kérdésre tehát csak adminisztratíve válaszolhatok igennel, hiszen papírunk van róla, amit sokan kérnek majd nézni, tapogatni, szaglászni, hogy véleményt alkossanak rólunk. (Még többen keresik majd a diplomát, hogy minősítsenek...) Így működik ez, de annyi biztos, hogy emberség és bürokrácia: két külön dimenzió. Ezért nem is tartom sokra az érettségi nevezetű jelenség ma létező formáját, megítélni efféle pillanatkép alapján egy embert csak speciális körülmények közt szabad, és a csípős része a dolognak az, hogy ez kizárólag a felnőttek dolga. A felnőtteké, akik -.-.-.-
nos, a szakadást az új téma indokolja. :)

----------------