The Proclaimers - I'm Gonna Be (500 Miles)
Amivel kezdődött. Gondolkodások startja rögtön az érettségi után. Önátértékelést sugall. Botzeetól.
A felnőttek azok, akik eleget éltek már ahhoz, hogy eleget tudjanak arról, hogy mennyit kell élni ahhoz, hogy eleget tudjanak az életről.Ami mindig is foglalkoztatott: a szépség, a nő, a női szépség és mély benyomásaik. Cate Blanchettből kiindulva. Botzeetól.
És amikor a szép nő egy mélyebb értelemben fogalmazódik meg, akkor a sokat látott színésznőkből lehet legjobban kihalászni azt, ami ehhez a mélyebb tartalomhoz kell. Nézni kell játszani, nézni kell mozogni, nézni kell nézni.Korszakváltás - Vittorio megérkezik, és elhinti magját a pázsitomon. A szomszéd fűje végül nem kicsit lett zöld. Politikából nem adott semmit, ahogy azt érezte is előre, és ez így volt jó. A többi a helyére került. Vittoriotól.
De rengeteg nagy kusza dzsungelt fogok elétek tárni srácok, művészet, tudomány, irodalom, talán még politika is, életstílus, elmetan, lélektan, boszorkánykonyha, tilda, piros váza festés, és hétnyelven ciripelő kékvízi száraz kadarka.Légy üdvözölve, Vittorio. Remélem érződik a lelkesedés. Botzeetól.
Szar ügy, de itt van nekünk Vittorio, azaz Pepito!!! Száradjon ketté a vesém, ha létezik Pepito! Márpedig itt van, nem én találtam ki (vagy ha igen - micsoda képzelőerő!!!).Társszerzőnk első álomprojektje, amit ketten dolgoztunk fel. Nagy kaland volt, hóka-móka, kacagás. Részlet az általam megfilmesített álmából. Botzeetól.
A strandról kisétálva ugyanis mindenki hősünk kertjében találta magát és másokat. Vagy ő talált oda minket, vagy a kert találta őt oda, velünk? (A szokásos téridő-torzulás, minden rendes álom kelléke...) Azon kívül, hogy megjelent némi rokonság ("Dezsőbátyja" és felesége, aki túrógombócot majszolt), előkerült a helyi tó felől egy kötéllel sorbakötött, fenyőfákat vonszoló kutyafalka is. Fenyőfákat húztak. Fenyőfákat. [...] Ha Lény, akkor fenyőhúzó kutyafalka érkezése előtt ne papírsárkányrepülj a strandon álmodva, mert túrógombóc.A mondatok, amik tömören összefoglalják Vittorio filozófiája és munkája lényegét. Jelentős kérdőjelek Vittoriotól.
Megfigyelted-e már ember, hogy mennyire rászorulsz arra, hogy fantasztikus jellem legyél, ha arról környezetedben nem tud senki? És mennyire unalmassá válsz ha úgy hiszed, nekik már bizonyítottál?Adódott alkalom, amikor muszáj volt naplószerűen kiöklendeznem magamból a feszültséget. És ahogy Zsófi rávilágított: a fáradtság kreatívvá tesz. Hozzáteszem, meg még miegymás... Visszafogott stílusú naplórészlet szenvedésről, Botzeetól.
A nikotin befejezi az ernyesztést, a Kispál szám [Ha ez a vég] véget ér, ideje visszavonulni a szobába. Ismeretlen eredetű muslincák üdvözölnek, gyilkos pillantásokkal viszonzom kedvességüket. Erőm nincs csapkodni, majd a macska leöli őket. Lassan a kabátot, sálat is leveszem – majd. A hazaút és az osztálytalálkozó tartja bennem a lelket egy szál áttetsző damilon.Valahol úton a komolyság felé... Nem megkerülhető a hülyeség, ha rólunk van szó. Vittorio jegyzete egy pesti pub-partiról, nemlétező levelezések fullos picsáknak. Részlet Kovi leveléből, Vittoriotól.
A minap folyamán amikor a nappal intervallumában önmagát megláttam a Kamcsatszknovgorod 1756os világháborús emlékmű mellett, rögtön láttam, hogy a szépsége felér a lápi csík nevezetű politikai csodálatosságú bőrével.Voltak pillanatok bőven, amikor éreztem, hogy írnom kell valamit, de semmi értelmes nem jutott eszembe. Ennek ellenére leírtam valamit. Ilyen mélyenszántó és eredeti bölcsességek csúfítják hát rétemet. Botzeetól.
Néma gyereknek ne nézd a fogát!Ellentmondásos filozofálgatásaim magamról és másokról, ez már egy szintlépés kapuja, amikor támadom saját magam, a hangulatingadozásaim miatt. A legtöbb esetben értékelhetetlen csapongásoknak lehetett tanúja Vittorio. Ennek ellenére néhány szép igazságot sikerült elejtenem egyszerűen és tömören. Vállalható és vállalhatatlan, Botzeetól.
"Haszontalan" naplopás a haverokkal, jobb esetben barátokkal - akkor működik, amikor az idő egyszer csak pofátlanul belénk rúg, hogy már rég nem ezt kellene csinálnunk, mert mások közben elvárnak; és mi szarunk reá...Vittorio Rómában járt, nem egyedül. Szerencsére megkaptuk az élménybeszámolót, amelyben akadtak nem egyszerű rekeszizomgyakorlatok. Naplójegyzetek részlete a római metróvonalakról. Vittoriotól.
Budapesten mennyi időbe telne az ásás, ha minden 10 méteren halálizgalmas, halálértékes Ókori kavicsot találnánk. Mert ott még nincs ám elég belőle; inkább kanyarogjon S alakban az a nagy csúf ereklyefaló fémtremor, semhogy véletlenül el kelljen mozdítani a helyéről egy antik macskakövet, a ráragadt borostyánba zárt antik lószarral.Volt szerencsém Vittorio állandó kontrázásához, az én szellemi rongyrázásomhoz - annak ellenpontozására. A legjelentősebb anyagot ezek a filozófiai mélyrepülések biztosították az egész blogon, emellett felgyorsították fejlődésemet. Okatatás-nevelés kontraposzt állásban, Vittoriotól.
Stand and fight! Nincs joga sírni annak aki menekül. Nem jár részvét annak, ki önmagát ölte meg. Nem panaszkodhat világunkról az, ki végül annak elhagyását választja. Mondá vala ezeket a szavakat egy nagy ember, de akár úgy is mondhatjuk, hogy most találtam ki őket.Továbbra is kaptam a legtöbbször hatásos placebókat Vittorio magánklinikájáról, és rá kellett jönnöm közben, hogy stílusjegyekben olyan gazdag írásokról van szó, hogy azoknak elengedhetetlen kelléke a rejtett rekeszizom-stimuláció, a speciális egy-két ujjas gépeléstechnikával. Vittoriotól.
Méghogy látnokok? Jósok? Nyilván úgy gondolod, hogy a jövő kulcsát az ismeri, aki tudja, mi rejtőzik a kulcslyuk mögött. Nos, gpndplkpzz, édes testvérem, ha egy termek sorozatából álló épületben haladsz előre, gondolod, hogy a következő terem kulcsa majd a következő teremben lesz? Roppant ügyes ember zárhatta be azokat a termeket, nem mondom.Néhány ízben kísérletet tettem középiskolai élményeim feldolgozására, emlékmegőrzés céljából. Még szerelmi szálat is fűztem bele. Utóbbit leszámítva állítólag szórakoztatóra sikerültek. Botzeetól.
És akkor jöhet az első személyeskedés, amikor is osztályunk főnöke hosszú távú kísérletsorozatba kezdett – bolhákból tenyésztett ki olyan ormányos emlősöket, amelyek porcelánboltban vezetik le agresszivitásukat. Első próbálkozásai között volt e beírás, amelyre édes jó anyám mint a porcelánbolt tulajdonosa védelmébe vette árukészletét, azaz kicsi fiát.Elérkezett az az idő is, amikor mások is észrevették, hogy működik a blog, és hogy egyre személyesebb témákat boncolgat. Szerencsére van, aki veszi a "fáradságot", és kommentel, nem is keveset. Félreértésből csírázó 10 epizódos szappanoppera a Zabhegyező miatt, például. Kommentcsata hadüzenete a pszichomókus Brigusztól:
Mióta ismerlek csak ő van a látókörödben, más nőkről nem is beszéltél... talán b@ssza a fantáziád a dolog? Talán ha megcsókolnád kiderülne, hogy buta és akkor hagynád a fenébe? Igazából nem rossz stratégia, mert a nők hajlamosak a nagy csók után átmenni HP-ba, meg néznek rád bambán, hogy úúúúúú te vagy az én lovagom... :DSzemélyes üzeneteim saját magamnak; ideáig jutottam a belső forgolódásban. Konklúzió: ahogy érek, hiányoznak a barátaim. Jótanács Botzeenak, Botzeetól:
A bro-kohézió hiánya biztos, hogy nem segít a Purgatóriumba egyhamar. Ezt üzenem a jövő-Szikinek: gondoskodjon róla pár jól visszaküldött előérzettel, hogy találkozzunk stabilabb körülmények közt, a Paradicsom kapujánál, a megfelelő emberekkel, a megfelelő egzisztenciával. Future-Five! (pacsi)Ahogy egyre közelebb kerültünk az igazsághoz, szerzőtársam egyre több formában fogalmazta meg ugyanazt a lényegretörést számomra. És egyre tömörebben. És egyre szebben. Jótanács Botzeenak Vittoriotól:
Akaszd a viharlámpát a pöcsödre m'colleague, mert ahhoz, hogy idő kell, fény is szükséges. A fény lészen így adott, az idő ingyen adatott, s bizonyos mennyiség beváltásával megkaphatod valódi jegyedet az életre, az univerzumra meg mindenre.Roppant szellemes jellemem morzsányi nyoma; maradék a panírból. Bárgyú Bagatell Botzeetól.
A NEMESEKNEK JOBB ÁGYAIK VOLTAK, MINT JOBBÁGYAIKNAK.Vittorio csepegtetett nekünk költői vénájából, írói aortájából egyaránt. A kettőt kombinálta is, ami nekem fenemódfelett tetszett. Esztétikailag meghatározó stílusgyakorlat Vittoriotól.
Ámde a kor halad, a papír marad, s érézkenyül a lélek, durva étek neki már, kevés a könyv; kielégítetlen rebben tovább a szellem, mely a csodás regényre érzéketlen lett, hisz oly finom már, mint cseppentve könny. Érzelmek, és történetek, csodák, tragédiák, életek; istenek és emberek, oldalakból kiröppentek. Próbálkozik a tudós agy, kétséget nem hagy, hogy nem jöhet más, mint pár hibás (bár másként hasznos) próbálkozás.A már említett kellemes szellemességem önmaga szórakoztatására bármikor hajlandó. Szösszenetek egy szép részlete Botzeetól.
Ami a Csendet illeti, bárhonnan nézve hallgathatjuk, ő bizonyos, hogy semmit nem hallgat el előlünk, még akkor sem, ha nagyokat harap épp belőlünk.Botzee új stílusa megkövetelte Főszerk.úr megteremtését, személyiségem lényegét kifejezendő. Már érettebb gondolatok szelték át a legelőt, a tehén csak nézett nagyokat elapadó tőgyekkel. Önmegvalósítási ujjgyakorlatok az egykori Botzeetól, immáron Főszerk.úrtól.
Alkotni kell. Megtermékenyíteni, és felnevelni a kihordott magot.Főszerk.úr megköszöni a közreműködést kollegájának, társszerzőjének, és midenki megy, amerre lát. Dicséretes múltú, ígéretes búcsú Vittoriotól.
Akart már valaki közösülni a zenével? Én jól megdugnám, elárulom. Persze nem hagynám ott, mint egy kurvát, hanem szépen felnevelnénk a közös gyerekünket, akár többet is. [...] Össze akarom illeszteni a részeket, folyékony gyönyört akarok vedelni statikus illuminációig.
Be kell valljam barátom, el kell, hogy tekintsek legutóbbi posztodra való kontrázástól, mivel az úgy szép ahogy van, így hát nem maradt más mint a fűből ébredés, és amit korábban illúzióként előrevetítettem most meg is teszem: jobb kezembe sétapálca, balomban gőzölgő tea, és visszatérek ama pompás promenade-hoz, melybe belekezdtem, de bevártalak, elhagyom a füvet, és irány a világ. Útrakészen visszanézek, s picit várok még rád is; annyi mindent kell még látnunk Herr von igen tisztelt barátom. Ne késlekedjünk hát, golyó a tehénbe.
***
A jövőben publikálási felületünk kettéválik, én könnyítek magamon, hátra hagyom a káoszt, és kicsiben folytatom, hogy majd nagyra törhessek - az irodalom felé fordulok. Közben persze diszkrét írói önkielégítéseket hajtok végre: a Légy|papíron. És milyen meglepő, Vittorio is: az Athenaeumon.
Viszlát, pixelpihenő, viszlát Boci, jót aludtunk fűben.
Viszlát, Augustus, aka Pepító, aka Py, aka Vittorio BukoVitelli d'Italia, aka Vitelli bharat, aka Vergilius, aka Vergie. Veled még találkozom :D
Főszerk.úr kiszáll.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése