Zár az égbolt

2011. január 19-ével a Fűben alvás jobblétre szenderülésbe oldódott, és 19 hónap éberkóma után megszűnt aktívnak lenni. Ezt úgy írom le, mintha mekkora jelentősége lenne, de azért valamennyi van neki, leginkább nekem.
További ügyködéseim a Légypapíron. Jó éjszakát.

2010. június 3., csütörtök

Napi Zab - papolás

Mai Holden idézetünk kissé komolytalan, kissé nagyon :) De igazi éretlen tinédzser gondolkodást tükröz, és ez nagyon tetszik. A végén a papos szövegben pedig a felkiáltás ("Istenem, hogy utálom!") nagyon üt. :D  Persze kíváncsi lehetnék, milyen az ájtatosmanó hangja, de nyilván értjük, mire gondol. És mi is így gondoljuk - mi alatt pedig egy óriási tömeget értek, amely tömeg tagjai ugyan nem feltétlenül ateisták; de hogy a keresztény egyház aberrációi irritálnak minket, az száz...

Én amolyan ateista vagyok. Jézust szeretem, meg minden, de a többi bibliai duma általában nem érdekel. Vegyük a tanítványokat például. Mindig kihoznak a sodromból, ha tudni akarod az igazat. Jézus halála után rendben van, de addig, amíg élt, addig annyi szükség volt rájuk, mint halottnak a napszemüvegre. Csak arra voltak jók, hogy lebuktassák. Majdnem mindenkit jobban szeretek a Bibliában, mint az apostolokat. Ha tudni akarod az igazat, én Jézus után a legjobban a Bibliából azt az őrültet szeretem, aki a kriptában lakott, és kövekkel vagdosta magát. Ezt a szerencsétlen nyomorultat tízszer jobban szeretem, mint a tanítványokat. Volt is egy-két vitám a Whooton Schoolban Arthur Childs-szal - az egy srác, ott lakott a folyosó végén. Childs kvéker volt, és folyton a Bibliát olvasta.  Rendes srác volt, komáltam is, de a Biblia körül egy csomó dologban nem értettünk egyet, főleg a tanítványokkal kapcsolatban. Mindig azt mondta, hogy ha nem szeretem a tanítványokat, akkor nem szeretem Jézust se, meg minden. Azt mondta, Jézus maga választotta ki a tanítványait, nyilván szzerette hát őket. Mondtam neki, tudom, hogy ő választotta ki őket, de vaktában. Nem volt ideje mindenkit kianalizálni. Mondtam azt is, hogy én nem hibáztatom ezért, vagy ilyesmi. Nem az ő hibája, hogy nem volt elég ideje. [...]
Ha tudni akarod az igazat, még a papokat is utálom. Valamennyi iskolában, ahova jártam, minden papnak olyan ájtatosmanó-hangja volt, mikor prédikált. Istenem, hogy utálom! Nem értem, mi a fenének nem tudnak a rendes hangjukon beszélni. Megjátszák magukat, mikor prédikálnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése