erősör és utoljára - Samuel Adams' Utopias

Ha nincs rá elég pénzed, biz' eldurran pár sörét,

hogy megízlelhesd a világ legerősebb sörét.

Ezt a 14-14 formátumú, neominimalista posztmodern epigrammát az amerikaiaknak szánom, ahol ugyebár - mármint az USA-ban - engedélyezett a fegyvertartás. (Megnyugtatásul: a terminátor államában, Kaliforniában úgy korlátozták, hogy max 1 lőfegyver/fő/hó vásárolható...)

Mindjárt jön az összefüggés.

Ugyanebben az Usában [remélem nincs másik] állítják elő a világ legerősebb sörét is. Egész pontyosan Bostonban [na, ebből már van ám másik Angliában], a Samuel Adams főzdében különcködnek annyira, hogy 25-27%-ig erjedjen a létyó! Bocsánat, sörcefre a létyó hivatalos neve, amely nyilván tele van cukorral, de ehhez még adnak is az erjesztés során. Persze ne úgy képzeljük el, hogy dobálják a tartályokba a kockacukrokat! Kémiailag egyszerű felépítésű, természetes cukrokat adagolnak bizonyos időközönként. Azért kell pótolni, mert akárhogy trükköznek, hagyományos módszerrel 9%-nál nem tudják tovább részegíteni a levet, mivel amíg a sörélesztő életformácskák a cefrében lévő édességet alkohollá erjesztik, ők csendben alkoholmérgezést kapnak, és elpusztulnak - attól, amit előállítanak. Haláluk után pedig nem képesek teljesíteni a normát, a cukor meg elfogyott. Ez elég szomorú, meg is sajnáltam szegénykéket. De könnyeimet elmorzsoltam, mert megtudtam a jó hírt: erősebb, immunisabb testvéreik tovább harcolnak gyengébb, egyszerűbb cukrokkal!

A Samuel Adams honlapján ez nem szerpel, de a HVG szerint az Utopiast acéltartályban pezsgő- és whiskey-élesztőkkel két szakaszban erjesztik, majd utóerjedés következik fahordókban. A főzde adatai szerint az egész erjesztés több féle komlóval, árpamalátával és egy kis juharsziruppal akár 13 évig is zajlik, és az utóerjedés helyszínei 200 literes bourbonos, konyakos, Madeira-s és/vagy Sherry-s tölgyfahordók. A szükségszerű "erjesztés-sznobizmus" eredménye az a likőrszerű édes cucc, amit a sok százalék miatt a tagállamok negyedében nem is engednek sörként fogyasztani.

De még ha engednék is, lényegében sosem fogjuk sörként inni, több okból is:

1. Kérhetjük bubisan, de csak menteset kapunk - tényleg nincs benne szénsav, ellenben vanília utóíz...
2. Ha nincs nálunk hatvanhétdolláros, csak 100-as, és nem kérünk vissza, mert Arcok vagyunk, akkor nem korsóban, hanem drága "üvegben" kapjuk - ami amúgy eléggé fém és... lásd kép.
   De egyébként ilyen nedűt ki akarna korsóból szürcsölgetni?! [Ityut tudom csak elképzelni... xD]
3. Térben és időben korlátozva vagyunk - kevés helyen kapunk, és évente csak 12 ezer palackot. Bár ez elég valamire, nincs ám minden héten rekeszvásár, és árufeltöltőként se fogunk találkozni velük, akárhogy kalandozunk a világban! Eddig még csak 4-szer (1999, 2002, 2005, 2007) jutott hozzá az emberfia - a kb. 399 millió amerikai emberfiából, ha a teljes lakosságot érdeklődőnek számítjuk, nem beszélve a kíváncsi és/vagy sznob külföldiekről...
   De ha minden igaz, idén is kijön egy széria, szóval boldog Karácsonyt, Pepe! :D Ezt küldeném, ha lenne pénzem, kedvem, erőm és időm kiutazni amcsiba...

Szóval a Guiness rekordok könyvébe nem a Guiness sör került, hanem a legerősebb Utopias. Mármost, ha jó szokásuk szerint megint eldurran valamelyik amerikai farmer vagy akár egyetemista agya, és úgy dönt, hogy ő rögtön Utopiast akar venni, ám nem hogy fizetni, de sorban állni sem akar, akkor visszautalok a kis versikémre, mert az agyat simán követheti a zsebpuskája... Micsoda ország!

Egyébként lehetne, de nem ez a legdrágább, csak a második a sorban. Igen keményen megelőzi a Carlsberg Vintage No.1. a maga 395$ üvegenkénti árával. Azért bármennyire is jól ment a sorozat, a Jóbarátokban nem ilyet látunk.