Zár az égbolt

2011. január 19-ével a Fűben alvás jobblétre szenderülésbe oldódott, és 19 hónap éberkóma után megszűnt aktívnak lenni. Ezt úgy írom le, mintha mekkora jelentősége lenne, de azért valamennyi van neki, leginkább nekem.
További ügyködéseim a Légypapíron. Jó éjszakát.

2010. április 23., péntek

Aeturnus Arces, A Reload visszavág

(csakhogy mindkettőnk kedvenc korszakalkotó trilógiájának második része is szerepeljen) ( é )

- avagy a jó, a rossz, és a perverz Rómában -

Azért talán ekkora felhajtás esetleg indokolatlan; végülis ekkora banzájt nem ér meg az ügy - és micsoda véletlen, hogy Rómában éppen ezekkel a szavakkal illettem a reánk rendőrséget hívni akaró szállodatulaj pacákot, aki - mint azt már sejthetitek - ránk akarta hívni a rendőrséget.

Na igen, hát szerény körülményeket biztosító youth hostel barátunk egyik szobájába történt ugyanis, hogy 12 vérengző fószerkám lett beeresztve, mind ybl-ös, mind építész, és ha ez még nem lenne elég, az egyikük éppen én kellettem, hogy legyek. Ha már én voltam én, akkor már fogtam magam, és összeismerkedtem a többiekkel, akiknek neveit nagy mentális erőfeszítések során kimondásukat követő nyolc másodpercig meg is jegyeztem. Páran indultunk volna tusolni, ami hát lássuk be, érthető ha nem számon kérhető reakció laza rostos 18 óra buszozás után. A bajok itt kezdődtek, ugyanis a mi szintünkre hölgyek voltak berendezkedve kivéve a fent említett 12 embert, így köteleztek minket, hogy használjuk legyünk oly drágák a lenti zuhanyzóegységet. Nem tettük. Hozzávetőlegesen, de tényleg sacckábé 4 egész 3 tized másodperc zuhanyzás után jött be a mogorva, azonosíthatatlan nemzetiségű nyanya, hogy férfiak vagyunk-e? Lenéztem egyszer-kétszer, hogy meggyőződjek, a nő hangja alapján kiokumuláltam, hogy semmi szükség rá, hogy ő is meggyőződjön róla, így hát a srácokkal kiigenlettünk neki. Menjünk ki onnan - mondja ő - mert megijesztjük szegény ártatlan, feltehetőleg Karthauzi rendi apácáikat, akik, hogy félelmüknek hangot adjanak, a háttérben hangos vihogásba kezdtek. Ezentúl ez a hangos vihogás mnitegy köszönés helyett, és minden egyéb kommunikációra alkalmas hangjelzéssé vált a hét során - amire talán rájátszott egy kicsit az, hogy haver vaknak tettetve magát ment neki néha a falnak, és be a szobájukba. Szóval a Perverzió démona már felütötte fejét első nap. Hanem aztán utána: voltam oly drága, hogy lemenjek. Ahogy én azt megszoktam. Kisgatya, törcsi vállon, tukános pipere tasche jobb kezemben, balból sajnos teásbögre hiányzott, műanyagpohárral voltam kénytelen helyettesíteni. Ismét összefutottam az apáca növendékekkel: Good Morning - Weeheheheeeeeheheeeeee, ki-ki a maga nyelvén üdvözölte a másikat és én ezzel a reggeli zuhanyzást le is tudtam. De sajnos mások nem követték a példámat. Este nem votlak hajlandóak kulcsot adni a szobánkhoz, és a fő bűn - egyéb kis alkoholista megnyilvánulások mellett - az én reggeli perverz meztelen mászkálós akcióm volt. Sárdobálás, szitkozódás kulcsszerzés, berúgás volt utána az esti program. Érthető reakció, hogy aki fent bulizik és hívja a szükség nem trappol le egy emeletet, hanem a női fürdőszobába intézik el a dolgukat. Itt jegyzem meg, hogy abban a fürdőszobában reggel 10től hajnal 3-4ig folyamatosan volt benn 10-12 hajat szárító kiscsaj. Mosnának hajat otthon basszus, de hajnal négykor gyökketőig nem látok el, de ott a sarokba a kis barna paca mellől tisztán hallom a hajszárító csilingelő fémes muzsikáját. Mellette a budifülkébe meg valami egyenletes horkolást. Akkor még nem is sejtettem - pelikán elftárs - hogy az a horkolás volt az oka a rendőrbotránynak. Mert a 'perverz' részeg fószerre a budin találtak rá élve vagy alva, pokrócba bugyolálva, hála egy arra járó bro-nak. Hozzácsapva a hangoskodást, amit mi még éjfél után se hagytunk abba (biztos zavartuk őket a szokásos hajnali kozmetikázás közben) ez már főbenjáró lett, és végleg kiloptuk magunkat a szállodatulaj, és a karmelita rend szívéből.

Aftermath nem lett, mivel utolsó éjszaka, amikor méghangosabbak és még perverzebbek voltunk mindnyályan :P az apácák már nem voltak ott, ami érthető reakció miután délután el is búcsúztunk tőlük a jól bevált - Weeeheeheheheeeee - kezdetű nótával g-mollban (hu remélem van ilyen). Helyükre német csajok jöttek, és másnap semmi panasz nem érkezett ránk. Mily meglepő fordulat srácok, végre jött egy hozzánk hasonlóan barbár népség. Nos lényegében ez volt a Római eseménye fő mozgatórugója, a piálós bulikról minek meséljek, pnot az volt mnit itthon, csak nem a csati hanem a Tiberis partján. Aranykancsó helyett tablettás Chiantival. Písz van midnen népségnek, és nefelejcsetek el vasárnap szavazni mert jön pár néger állat és szitává lőnek titeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése